Tovább épül a Haza dombja

Több mint száz hazai és az elszakított területeken lévő településekről hozott maréknyi földdel gazdagodott az óbudai országzászló alatt lévő Haza dombja, a magyar együvé tartozás ünnepén.


A 2004. december 5-i, kettős állampolgárságról szóló népszavazás utáni vasárnapon a Magyarországért Egyesület minden évben megrendezi a magyar együvé tartozás ünnepét, hogy a referendum lesújtó eredményének ellenére erősítsék a nemzeti összetartozást. Az esemény egyik legfontosabb mozzanata, hogy bárki, saját vagy számára kedves településről egy-egy marék földet hozzon a Haza dombjára, hozzájárulva ezzel az egységet megtestesítő szimbólum épüléséhez. Idén egy, az erdélyi Szent Anna-tó mellől hozott kis fenyőfát is elültettek a domb mellé.

"2004. december 5. rádöbbentett bennünket arra, hogy lelkiekben milyen mélyen van az ország. Ehhez hozzáadódtak a 2006. őszi események és az idén november elején történt dunaszerdahelyi brutális magyarverés is, amikor a szlovák rendőrök gyakorlatilag ugyanazt tették az ártatlan emberekkel, mint két évvel ezelőtt a saját rendőrségünk" – mutatott rá beszédében Kelemen András, az egyesület alelnöke, fideszes országgyűlési képviselő. Úgy jellemezte az anyaországi és a határon túli magyarságot, mint kenyeret és annak héját. "A kettő nem létezik a másik nélkül, ha lerántjuk a kenyér héját, akkor a belseje is megszikkad" – hangsúlyozta. Molnár Attila, az egyesület másik alelnöke a nemzet egységének megteremtésére utalva azt mondta: "A sötétség még nő, de a mélyben már elindultak azok a változások, amelyek a fény megszületéséhez vezetnek." Molnár szerint egyesületük a közeljövőben kiadja a legutoljára százötven évvel ezelőtt megjelent Magyar Történelmi Alkotmányt.

Az ünnepségen Molnár V. József néplélekrajz-kutató, a nemzeti összetartozás feléledéseként jellemezte az idei csíksomlyói pünkösdöt, amelynek alkalmából 64 év óta először jutott el egy magyar mozdony által húzott vonat Erdélybe, és gördült el egészen Gyimesbükkig, az ezeréves határig.

(Magyar Hírlap)