Kezdőlap arrow Hírek arrow A HATVANKETTEK NYÍLT LEVELE A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÁLLAMPOLGÁRAIHOZ
A HATVANKETTEK NYÍLT LEVELE A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÁLLAMPOLGÁRAIHOZ PDF Nyomtatás E-mail

Budapest, 2008. január 1.A kormány visszaél a hatalmával és súlyos károkat okoz az országnak. A pártállami módszerek visszatérése ellen a társadalomnak kell fellépnie – állítja hatvankét neves közéleti személyiség.

Az aláírók 2007. júliusában tették közzé első nyilatkozatukat, melyben kérték a köztársasági elnököt, hogy az állami vagyonról szóló törvényt küldje előzetes normakontrollra az Alkotmánybíróságra (AB). Októberben az aláírók közül Zlinszky János volt alkotmánybíró és Bencze Izabella, a Kincstári Vagyonigazgatóság volt vezérigazgató-helyettese a vagyontörvény megsemmisítését kérte az AB-től.

Újabb nyilatkozatukban rámutatnak: az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény elfogadásának módszere alkotmányos válsághoz vezetett. Az aláírók kérik a választópolgárokat, hogy keressék fel képviselőiket és hozzák tudomásukra, hogy a magyar társadalom elutasítja az egészségbiztosítás üzleti alapokra helyezését. A levél szövege teljes terjedelmében alább olvasható.

* * *

Tisztelt Honfitársaink!

Az Országgyűlés 2007. december 17-én elfogadta az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényt. Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke december 27-én bejelentette, hogy nem ért egyet a törvénnyel, nem írja alá, és nem hirdeti ki. Kérte az Országgyűlést, hogy orvosolja a jogalkotási eljárás súlyos hiányosságait, és fontolja meg tartalmi kifogásait is.

A külföldi tapasztalatok szerint az egészségügyi alapok privatizációja rontja az egészségügyi rendszer teljesítőképességét, csökkenti az esélyegyenlőséget, és megdrágítja az ellátást. A törvény üzleti befektetőknek játssza át a társadalombiztosítás vagyonát, valamint a betegek adatait. Az ellátásszervezés monopóliumát élvező, kisebbségi tulajdonrészük fejében többségi jogosítványokkal rendelkező magánbiztosítók nem fognak versengeni a betegekért. Nyereségük fő forrása az ellátás körének és minőségének korlátozása lesz.

Ha a törvény életbe lép, a változások visszafordíthatatlanná válnak: a magyar egészségügy jórészt a nemzetközi gazdasági jog hatálya alá kerül. Mire megbukik a több-pénztáras, üzleti modell, szinte lehetetlenné válik az egybiztosítós rendszer visszaállítása.

A kormány diktatórikus eszközökhöz folyamodott, hogy üzleti tervét teljesítse. Olyan, az ország jövőjét hosszú távra meghatározó intézkedéseket vitt keresztül a törvényhozásban, amelyekre választási programjában nem kért és nem kapott felhatalmazást. Semmibe vette az országos tiltakozást, a szakmai és tudományos testületek súlyos érvekkel megalapozott ellenvéleményét. Lelkiismeretük elleni szavazásra kényszerített sok kormánypárti képviselőt. A törvény végleges szövege a társadalmi egyeztetés megkerülésével, a kormánypártok és az üzleti biztosítók közötti háttéralkuban született, még a képviselők is csak közvetlenül a szavazás előtt kapták kézhez.

A “fékek és ellensúlyok” demokratikus rendszerét így hatályon kívül helyezték. A képviselők nem választóiknak, hanem a pártvezetésnek (és üzleti érdekcsoportoknak) felelnek, akárcsak a rendszerváltozás előtt.

A köztársaság elnökének döntése félreérthetetlenül utal a kialakult alkotmányos válságra. A pártállami módszerek visszatérése ellen azonban nem az alkotmányjogászoknak, hanem a társadalomnak kell fellépnie. A kormány visszaél hatalmával, és súlyos károkat okoz az országnak. Jogunk és állampolgári kötelességünk, hogy ezt megakadályozzuk.

A jogállam nem működik, ha intézményeit nem működtetjük. Ezért e levél aláírói a Magyar Köztársaság állampolgáraihoz fordulnak. Kérjük a választópolgárokat: keressék fel képviselőiket és hozzák tudomásukra, hogy a magyar társadalom elutasítja az egészségbiztosítás üzleti alapokra helyezését. Követeljék, hogy szavazzanak nemmel, ha a törvény ismét napirendre kerül. Adjanak időt széleskörű társadalmi egyeztetésen alapuló, szakmailag megalapozott reformkoncepció kidolgozására. Támogassák a törvény visszavonására irányuló kezdeményezéseket!

Vegyük fel a harcot a közöny és a tehetetlen beletörődés ellen, demokratikus vívmányaink védelmében!

2008. január 1.

Ács Margit, irodalomtörténész

Ács Sándorné, agrármérnök

Ángyán József, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő

Bagi Béla, országgyűlési képviselő

Bencze Izabella, a Kincstári Vagyonigazgatóság volt vezérigazgató-helyettese

Bencsik János, Tatabánya polgármestere

Benyhe János, a Magyar PEN Club főtitkára

Béres Tamás, lelkész, egyetemi oktató

Czakó Gábor, író

Dárday István, filmrendező

Darvas Béla, c. egyetemi tanár

Derce Tamás, Újpest polgármestere

Dux László, egyetemi tanár

Egedy Gergely, főiskolai tanár

Ekler Dezső, építész

Elek István, közíró

Ertsey Attila, építész

Fábry Sándor, humorista

Farkas Ádám, képzőművész

Gáspár Csaba László, filozófus, egyetemi oktató

Gazsó Ferenc, egyetemi tanár

Gémesi György, Gödöllő polgármestere

Gerle János, építész

Granasztói György, egyetemi tanár

Gulyás János, filmrendező

Gulyás Gyula, filmrendező

György Lajos, tudományos tanácsadó

Hegedüs Zsuzsa, szociológus

Kajner Péter, közgazdász

Karátson Gábor, festőművész

Kelemen András, országgyűlési képviselő

Kiss Gy. Csaba, irodalomtörténész

Kollár István, egyetemi tanár

Krizsán András, építész

Kurutzné Kovács Márta, az MTA tagja

Lányi András, egyetemi oktató

Lovas Rezső, akadémikus

Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke

Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság volt elnöke

Makovecz Imre, építész

Márai Géza, egyetemi tanár

Mellár Tamás, egyetemi tanár

Molnár Oszkár, országgyűlési képviselő

Nádasdy Ferenc, a Nádasdy Alapítvány elnöke

Náray-Szabó Gábor, az MTA tagja

Nógrádi Zoltán, Mórahalom polgármestere, országgyűlési képviselő

Osskó Judit, szerkesztő

Ö. Kovács József, történész

Pákozdi Imre, villamosmérnök

Pálinkás József, az MTA tagja, országgyűlési képviselő

Porogi András, tanár, iskolaigazgató

Sipos József, történész, egyetemi oktató

Schneller István, egyetemi tanár

Szakolczai György, professor emeritus

Szebedy Tas, tanár, iskolaigazgató

Szilvási István, orvos, egyetemi magántanár

Sztilkovics Szávó, Pilisszentiván polgármestere

Vajna Zoltán, az MTA tagja

Varga Géza, agrármenedzser

Varga Zoltán Sándor, egyetemi tanár

Vida Gábor, az MTA tagja

Zlinszky János, alkotmányjogász

* * *

További információ:

Lányi András, Ez az e-mail cím védett a spamkeresőktől, engedélyezni kell a Javascript használatát a megtekintéshez.

Kajner Péter, Ez az e-mail cím védett a spamkeresőktől, engedélyezni kell a Javascript használatát a megtekintéshez.

06-1-215-7121

Részletek a hatvankettek korábbi, vagyontörvény elleni fellépéséről:

http://www.elolanc.hu/vagyontorveny

 
< Előző   Következő >