Kezdőlap arrow Ajánlott írások, érdekességek arrow New York Times cikk: USA demográfiai változások, 2012 szeptember
New York Times cikk: USA demográfiai változások, 2012 szeptember PDF Nyomtatás E-mail

 

 

Csökkent a legalacsonyabb képzettségű fehér lakosság átlagos élettartama az Egyesület Államokban

Sabrina Tavernise cikke, 2012. szeptember 20. The New York Times

 

 Amerikaiak generációi számára adott volt, hogy a gyermekek tovább élnek szüleiknél. Azonban most már bizonyítékokkal is alátámasztható, hogy ez az állandó trend megfordult az ország legképzetlenebb és egyre gondterheltebb fehér lakossága számára, akiknek a várható élettartama 4 évvel lett rövidebb 1990 óta.

A kutatók már régen bebizonyították, hogy a magas képzettségű amerikaiak várható élettartama nőtt a legnagyobb mértékben és most kijelentették, hogy a halálozási adatok alapján az alulképzett lakosság élettartama pedig valójában csökkent.

Az elmúlt években 4 tanulmány is megállapított egy mérsékelt visszaesést a várható élettartam terén, de az új kutatások, amelyek kifejezetten az érettségivel nem rendelkező amerikaiakat vizsgálták, megállapították, hogy körükben a fehérek várható élettartama nyugtalanító mértékben zuhant. További, - a kutatásban részt nem vevő – szakértők szerint ezek az állítások helytállóak.

 

 

A csökkenés okai tisztázatlanok, de a kutatók olyan lehetséges magyarázatokkal szolgálnak, mint hogy a receptre kapható gyógyszerek túladagolásának száma megugrott a fiatal fehér lakosság körében; a kevésbé iskolázott fehér nők között a dohányzási ráta emelkedése; az elhízás; valamint azon iskolázatlan fehér amerikaiak számának erőteljes növekedése, akik nem rendelkeznek egészségbiztosítással.

A legnagyobb visszaesés az érettségivel nem rendelkező fehér nők körében tapasztalható, akik várható élettartama 5 évvel csökkent 1990 és 2008 között, mondta S.Jay Olhansky az Illinois-i Egyetem közegészségügyi professzora és annak a tanulmánynak a vezető kutatója, amelyet az elmúlt hónapban publikáltak a  Health Affairs kiadványában. Ez a tanulmány kimutatta, hogy 2008-ra az érettségivel nem rendelkező fekete nők várható élettartama magasan felülmúlta az ugyanilyen iskolázottsági szintű fehér nők élettartamát.

Az érettségivel nem rendelkező fehér férfiak 3 évet veszítettek várható élettartamukból, ezzel szemben az ugyanilyen iskolázottsági szintű fekete és spanyol férfiak várható élettartama nőtt. Egyébként a feketék még így sem élnek addig, mint a fehérek, viszont a spanyolok mind a fehér, mind a fekete lakosságnál tovább él.

„Régebben, amikor ezeket a csoportokat vizsgáltuk, arról panaszkodtunk, hogy a halálozási rátájuk nem javul elég gyorsan, de hogy épp az ellenkezője történik, az mélyen nyugtalanító”, mondta John G. Haaga a Population and Social Processes Branch of the National Institute on Aging vezetője.

A fehér nők körében az 5 éves várható élettartam-csökkenés vetekedik az orosz férfiak élettartamában - a Szovjetunió összeomlása után 10 évvel - bekövetkezett katasztrofális 7 éves csökkenéssel, mondta Michael Marmot, a londoni Institut of Health Equity igazgatója.

Az aluliskolázott fehérek – akik a népesség csökkenő arányát képviselik - körében tapasztalt csökkenés továbbmélyít egy egyébként is aggasztó szakadékot. A legutóbbi becslés szerint az érettségivel nem rendelkező fehér nők várható élettartama 73,5 év volt, szemben a főiskolával, vagy magasabb képzettséggel rendelkező fehér nők 83,9 évével. A fehér férfiak közötti szakadék még ennél is nagyobb: míg az alulképzettek élettartama 67,5 év, addig a magasan képzett fehér férfiaké 80,4 év.

Az Egyesült Államok helyzete nemzetközi összehasonlításban is romlott, főleg a nők élettartamának szempontjából. 2010-re az amerikai nők a 41. helyre csúsztak le az 1985-ös 14. helyhez képest az ENSZ várható élettartam rangsorán.

A fejlett országok között az 1970-es évekbeli középmezőnyhöz képest 2010-re az utolsó helyre esett vissza az Emberi Halálozási Adatbázis szerint.

Ez a hanyatlás annyira nyugtalanító, hogy a téma a Nemzetközi Tudományos Akadémia érdeklődésének tárgya lett és tavaly egy jelentést is készített.

„Itt van a miérttel kapcsolatos óriási kérdés”, mondta David Cutler a Harvard közgazdász professzora, aki annak a 2008-as tanulmánynak volt a szerzője, amely még csak egy szerény csökkenésről számolt be az iskolázatlan fehér nők várható élettartamában 1981 és 2000 között. „Ez rendkívül rejtélyes és nincs rá egyértelmű magyarázat”.

További veszély lehetősége mutatkozik az ország egyik legsebezhetőbb csoportjában, éppen akkor, amikor meghatározó társadalmi változások alakítják át az iskolázatlan fehérek életét: a házasságon kívüli születések aránya rendkívül megemelkedett, növelve a nyomást azokon a nőkön, akik minden jel szerint egyedülálló szülők lesznek. Azok, akik mégis házasságot kötnek, jellemzően olyan partnert választanak, akinek hasonló az iskolázottsági szintje, ezzel is halmozva a hátrányt.

A csökkenésre vonatkozó aggodalmakat már 2008 óta jegyzik. Cutler professzor tanulmányamég 1 évnyi csökkenést állapított meg a képzetlen fehér nők várható élettartamában. Három másik tanulmány – szerzők: Ahmedin Jemal, az American Cancer Society kutatója; Jennifer Karas Montez a Harvardi Robert Wood Johnson Alapítványtól; Richard Miech a Denveri Colorado Egyetem professzora – az alulképzett amerikaiak halálozási rátájának növekedéséről számolnak be.

Olshanky professzor tanulmánya, melyet a MacArthur Alapítvány finanszírozott, állapította meg a legnagyobb élettartambeli csökkenést a képzetlen fehér lakosság körében, főleg azért mert ő külön csoportként vizsgálta az érettségivel nem rendelkezőeket, akiket azelőtt gyakran együtt vizsgáltak az érettségivel rendelkezőkkel. A (nem-spanyol) fehér lakosság jelenleg az USA 63%-át teszi ki.

A kutatókat zavarba ejtette az élettartam-csökkenés nagysága. Többen azonban felhívták arra a figyelmet, hogy az eredmények túlzóak lehetnek, mivel az érettségivel nem rendelkező amerikaiak – a lakosság 12%-a, ez az arány 1990-ben 22% volt a Census Bureau szerint – száma csökkent és ez a csoportmára sokkal több szempontból hátrányosnak tekinthető, nem csak az iskolázottság tekintetében, mint generációkkal ezelőtt.

Olshansky professzor egyet értett, hogy ez a csoport ma kisebb, de a várható élettartamban mért visszaesés nagysága továbbra is a hanyatlás fokmérője. „ A jó hír az, hogy most kevesebb ember sorolható ebbe a csoportba” mondta. „A rossz hír, hogy akik viszont ebbe a csoportba tartoznak, sokkal hamarabb halnak meg.”

Kutatók, köztük azok is, akik a korábbi mérsékelt csökkenésről számoltak be tanulmányukban, elismerték Olshanky professzor megbízható módszereit és hogy megállapításai megerősítették azokat a bizonyítékokat, amelyek feltárták a várható élettartam aggasztó mintáját az iskolázottsági szint legalján lévők számára, különös tekintettel a fehér nők esetén.

„Valami történik a hátrányos helyzetű fehér nők életében, ami valóban riasztó trendekhez vezet a várható élettartam terén”, mondta a Harvardi Montez kisasszony.

A kutatók több teóriával szolgálnak a várható élettartam csökkenésére, de figyelmeztetnek, hogy egyik sem ad teljes magyarázatot.

1. James Jackson a Michigan Egyetem Társadalomkutató Intézetének igazgatója és az új tanulmány szerzője úgy gondolja, hogy az alacsony képzettségű fehér nők sokkal kockázatosabb magatartást mutatnak, mint az előző generációk.

2. Az orvosi rendelvényre kapható gyógyszerek túladagolásának száma 1990 óta növekszik, aránytalanul nagy részben érintve a fehéreket, főleg a nőket. Miech, a Colorado Egyetem professzora szintén lejegyezte ezt a növekedést 2011-es tanulmányában, mely az American Sociological Review-ban jelent meg és hozzátette, hogy ez a növekedés ellensúlyozza a képzetlenek alacsony arányát a szívinfarktusok számában.

3. Montez kisasszony, aki a nők egészségét vizsgálja, azt mondta, hogy a dohányzásnak nagy szerepe van a várható élettartam megrövidülésében a képzetlen nők körében. Az érettségivel nem rendelkező nők között nőtt a dohányzók száma, mind a fehér, mind a fekete nőket illetően. Azonban az érettségivel nem rendelkező férfiak körében csökkent a dohányzók aránya.

4. Az érettségivel nem rendelkezők csoportja sokkal kisebb arányban fér hozzá egészségügyi ellátáshoz, mint régen. A dolgozó korú, egészségügyi biztosítás nélküli felnőttek aránya ebben a csoportban 2006-ra 43%-ra nőtt az 1993-as 35%-hoz képest, Ahmedin Jemal szerint. Ehhez képest a felsőfokú végzettséggel rendelkezők csupán 10%-a maradt egészségügyi biztosítás nélkül a tavalyi évben.

 

 
< Előző   Következő >