Kezdőlap arrow Nyilatkozatok arrow Elvárt intézkedések
Elvárt intézkedések PDF Nyomtatás E-mail

 

A törvényszegés megoldásához szükséges lépések

 

Az Alaptörvény kötelező feladatnak rendeli az állam és mindenki számára a természeti erőforrások, különös tekintettel a termőföld védelmét, a jövő nemzedék számára való megőrzését. A jogi környezet kialakításánál különös tekintettel kell lenni arra, hogy az állam a természeti kincsek védelmére vonatkozó alkotmányos kötelezettségének minden körülmények között eleget tudjon tenni!

1. A törvényeket megsértő szereplők önkéntes, feltáró „beismeréseire” rendezést nem alapozhatunk. A „szereplők” vagy - bár tudják, hogy nem így van – jogkövető magatartásukat hangoztatják, vagy idős kárpótoltak lévén nem is sejtik, hogy jogsértő ügylet résztvevői voltak, a vételárat átvették, a tulajdont átadták, további tennivalóról nem tudnak.

2. A Kormány szándékát, a Btk. kiterjesztését a „zsebszerződést kötőkre” jónak tartjuk, és a feltáró beismerésért járó amnesztia e körből ugyan hozhat csekély eredményt, ha széleskörű kampánnyal felhívjuk a figyelmet az ügyletek jogsértő voltára, de a rendezéshez ez nem elegendő. Indítványozzuk, hogy a Btk. nevesítse az ismert „szerződés, illetve okirat típusokat”, mint jogeseteket, nem szűkítve a joghatást a taxatíve felsoroltakra.

3. Véleményünk, hogy a Btk-n túl más törvénnyel (például a „zsebszerződések” kiszűrését szolgáló „salátatörvénnyel”) az állam adjon összehangolt feladatot mindazoknak, akik tehetnek valamit e területen. Nemzeti érdekünk érvényesítése során a jogállam biztosította szélső határokig el kell mennünk, hiszen a ’zsebszerződő’ jogsértőknek nincs morális alapjuk jogbiztonságot követelni.

4. A rendellenességek ismeretében az alábbiakat javasoljuk megfontolásra:

4.1 „Földügynökség” felállítása erős jogosításokkal, területi kirendeltségekkel az esetről esetre való vizsgálathoz, az eseti ismeretek közös feldolgozásához, és a tapasztalat eseti hasznosításához; 

4.2 A semmis szerződések eladói helyébe az állam lépjen: számoljon el, legyen a föld tulajdonosa;

4.3 Semmis szerződés törvényszéki, ügyészségi kinyilvánítása a termőföl jogi helyzetének állami rendezéséhez vezessen;

4.4 Semmisséget megállapító eljárások során az állam érdekeit az ügyészség képviselje, szükség esetén közérdekű eljárás keretében kimondva egyes szerződés típusok jogellenességét;

4.5 Legyen rendőrségi feladat a nyomozás az ezt megkívánó esetekben;

4.6 Az ingatlan-nyilvántartást tegyék alkalmassá a szükséges adatok lekérdezésére, és jelentésre a kétes bejegyzés, feljegyzés típusok esetében;

4.7 A Földtörvényben a „visszaszerzett” földre vagy kívánt részére kapjon elővásárlási jogot a felderítést relevánsan elősegítő személy, ha ő vagy közeli hozzátartozója élethivatásszerűen mezőgazdasági tevékenységet folytat és földszerzésre jogosult a korlátozások figyelembe vételével;

4.8  NAV végezzen vagyonvizsgálatot a helyben közismert „nepperek”, „strómanok” esetében;

4.9 A zsebszerződések felülvizsgálatához ki kellene alakítani a termőföld hatósági árképzésének rendszerét, amely megszabja az adás-vételre kerülő termőföldek vételárát;

4.10 A semmis szerződéseket ellenjegyző ügyvédek és közjegyzők kapjanak moratóriumot ilyen szerződésekben történt közreműködésük következménye alól, hogy ez alatt azokat felszámolják, annak lejárta után pedig az ilyen munkájuk feltárása vezessen hivatásuk gyakorlásától való eltiltáshoz;

4.11 Az NFA és a költségvetési törvény biztosítsa, hogy az állam minden kétes esetben élni tudjon elővásárlási jogával;

4.12 Elszámolási kötelezettség mellett felmondhatóvá kell tenni a szerződésen alapuló haszonélvezeti jogot;

4.13 Termőföld szerzéséhez vezető jogügyletet új, szigorú számadású papíron (és/vagy sorszámozott hologrammal) lehessen rögzíteni, amely lehetetlenné teszi a visszaélést a dátummal, okirattal;

4.14 A termőföldre bejegyzett jelzálog esetében a PSZÁF vizsgálja, hogy történt-e engedély nélküli kölcsönnyújtás és a jelzálogjog jog kedvezményezettjeit kötelezzék a „megszerzett” föld rögzített határidőn belüli értékesítésére;

4.15 A „zsebszerződés” típusok esetében az eljárások során a bizonyítási teher forduljon meg.

4.16 Az ismert „zsebszerződés” típusok nagy része tekintetében alkalmazható a semmisség kinyilvánítása magának a típusnak ismertetésével, (apportálás, csere, tulajdont szerző feltűntetése adathiányosan, erdőbirtokosság alapítás, stb.), az érintettek pedig a konkrét ügyekben keressék az eltérő megállapítás érdekében a jogorvoslatot.

4.17 Külön a zsebszerződések tárgyalására szakosodott, speciális szakértői háttérrel rendelkező Földbíróságok felállítása;

4.18 Támogatott elővásárlási jog a főállású, hivatásszerűen gazdálkodó réteg erősítése céljából;

4.19 A „zsebszerződésekben” vevőként résztvevők – legalább időleges – kizárása a magyar földpiacról;

4.20 A készülő Földtörvény alapvetésében mondja ki, hogy termőföld csak természetes, földművelő személy tulajdona lehessen.

A kialakult állapot azt mutatja, hogy az elmúlt évtizedekben lényegesen hatékonyabb volt a kiskaput kereső ügyvédi magatartás, mint a törvényességet kikényszerítő állami akarat. Ideje, hogy a helyzet gyökeresen megváltozzék!

A jó Isten áldja meg mindazokat, akik a célkitűzések megvalósításában közreműködnek!

 

Mosonmagyaróvár, 2012. június 16.

 

Magyarországért Egyesület                            Gy-M-S megyei Agrárkamara

 
< Előző   Következő >